A projekt középpontjában a magyar lélek hangszere, a tárogató és annak újragondolt változata, a glissonic tárogató (glissotar) állt. E két hangszer párbeszédében - és megszólaltatójuk kiválóságában - nyilvánvalóvá válik, hogy a tradíciók nem halványodó emlékek, a tegnap tárgyai, hanem hozzájárulnak ahhoz, hogy megőrizve, fényesre csiszolva és bátran újjáformálva jelenünk mindennapjainak értékteremtő részei és a holnap hírnökei lehetnek.

Váczi Dániel 2016 óta dolgozik Terebessy Tóbiással a folytonos hangmagasságváltoztatást (glissando) lehetővé tevő fafúvós hangszerek kifejlesztésén. Az első elkészült modell a glissotar, amely egy tárogató - szoprán szaxofon hibrid. A kifejlesztésben segített Tóth József hangszerész mester, aki az egyik legismertebb magyar tárogatókészítő.

A projekt során zeneszerzők kaptak felhívást arra, hogy rövid etűdöket írjanak az új hangszerre. 63 zeneszerző 27 országból (5 kontinensről) 75 darabot küldött. Ezekből egy válogatást rögzítettünk, nyolc darab pedig elhangzott 2021 tavaszán a budapesti Hold utcai templomban zajló koncerten. E koncerten a glissotar a hagyományos tárogatóval, valamint más hangszerekkel lépett párbeszédbe, egy improvizációkkal átszőtt műsorban. 2021 őszén gyermekeknek és fiataloknak szóló hangszerbemutató foglalkozást tartottunk, Glissotar - A tárogató harmadik élete címmel pedig egy rövidfilmet készítettünk.

A projektet a Hungarikum Bizottság és az Agrárminisztérium támogatta.

A glissotarról több információ olvasható még a glissonic hangszer-család honlapján.